SMS-ben biztatták szerkesztőségünket: kérdezzük meg hogy találkozott a fészekrakókkal az avasi képviselő.
Nem tartották igazságosnak ugyanis, hogy „elviszi a balhét” az az avasi önkormányzati képviselő is akinek körzetét a fészekrakók inváziója leginkább érintette, pedig ő tett elsőként feljelentést, kilincselt, nyomozott. Megkerestük….
Lapunk 2008. szeptemberében írt először arról, hogy gond van az Avason. Azoknak az egyre erősödő pletykáknak jártunk utána, amelyek betelepítésekről szóltak, egészen pontosan arról, hogy a debreceni önkormányzattal kötött titkos paktumot a miskolci városvezetés. Ennek lényege – a pletyka szerint – az lett volna, hogy pénzért cserébe a cívis város ad nekünk roma családokat. Még ma is sokan hisznek az azóta már többször cáfolt rémhírnek. Fodor Zoltán önkormányzati képviselő 2008. áprilisában szembesült először a problémával. Tehát szeptemberben, amikor lapunk el kezdett foglalkozni az üggyel, az illetékesek már rég tudtak róla. Persze akkori válaszaikból nem ez derült ki inkább a sajtót kárhoztatták mint rémhírkeltőt.
Gyanús gyerekek
De kezdjük az elején, ott, ahol Fodor Zoltánt megkereste Szerencsi Árpád, az avasi rendőrőrs akkori parancsnoka. „2008. áprilisában felhívott Szerencsi Árpád, azt kérte beszéljünk, mert furcsa jelenséget tapasztalnak az Avason. A bűnözések száma nem nőtt, de abban a hónapban 300 csendháborításhoz hívták őket. Főleg a kettes ütembe” – kezdte mesélni Fodor Zoltán. Majd az iskolaigazgatók is megkeresték: sok új gyerek íratkozott be hozzájuk, és sajnos sok a probléma velük. A lakók is jelezték a gondokat, és a Klapka utca 6. szám alá, a 8/1-es lakásba hívták a képviselőt. Nem ment egyedül, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét hívta segítségül, és együtt látogatták meg az ott élő családot. “Voltak vagy tízen, a füstöt vágni lehetett, az ajtót akkor már leszerelték, borzalmas állapot volt a lakásban” – emlékezett vissza. Beszélgettek az ott élőkkel, és kiderült, hogy ők megvették a lakást, ráadásul a fészekrakós program segítségével.
Eljutott a bankig
Az önkormányzati képviselő elkezdett nyomozni, az érintett bankhoz is eljutott, hogy kiderítse, hogy működik a rendszer. És szép lassan körvonalazódott, hogy csalás áldozata lett az Avas: “Ezeket az embereket megkeresték, hogy szeretnének-e az Avason élni. Persze az ő válaszuk az volt, hogy nincs annyi pénzük, hogy ott lakást vegyenek, de voltak, akik elintézték az ügyet. Mivel a fészekrakós támogatáshoz legalább három hónapos munkaviszony kellett, így a csalók azt is intézték. Elkérték az érintettek igazolványait, volt, aki fiktív munkát biztosított három hónapra. Majd ezután valaki felhajtotta az avasi eladó lakásokat. A valós ár helyett, például 4 milliós vételár esetében, két millió forinttal többet írtak be az adásvételi szerződésbe. A családok, mondjuk 5 gyerek után, 4 millió forint körüli szocpolt kaptak a kincstártól, míg az OTP, a fészekrakó-program keretében, biztosította a maradék részt. És ezen a maradékon, azaz a kétmillión osztoztak a csalásban résztvevők” – magyarázta a képviselő.
Mindenhonnan jöttek
Fodor Zoltán ezeket kiderítve felkereste az ügyészséget, ahol 2008. novemberében megindították a nyomozást. Az önkormányzat is feljelentett.
Honnan érkeztek a fészekrakós családok? “A pusztából…” – érkezett a gyors válasz. Majd sorolta: Miskolc környékéről, de Tiszalúcról, Halmajról, Ongáról, Gagyvendégiből is. /Információink szerint a Szondi telepről is költöztek az Avasra mégpedig önkormányzati segédlettel/
Az ügy mára ismert: leamortizált lakások, lépcsőházak, felhalmozott milliós tartozások. Fodor Zoltán szerint azonban az önkormányzat kezében akkor is kevés eszköz volt, aki valójában kirakhatta volna ezeket a családokat, az a hitelező bank, hiszen ezek az emberek nem fizették a hitelt. Sőt – folytatta – kiadták a lakásaikat, amit a fészekrakós szerződés értelmében nem is tehettek volna meg.
(boon.hu) - vörössel kiemelve a javított helyesírási hibák