A múlt év májusában létrehozott avasi munkacsoport eddigi tevékenységéről számoltak be szerdán délelőtt két helyszínen is. Először a Latabár-soron hangzott el tájékoztató, ahol fakivágások kezdődtek a hegyoldal állagmegóvása érdekében, majd a Miskolci Városfejlesztési Kft. tárgyalójában ismertette a célokat, terveket, eddigi eredményeket Pfliegler Péter alpolgármester, Rostás László főépítész, és Kozák Miklós geológusmérnök, egyetemi docens.
Mint arról már beszámoltunk, a miskolci önkormányzat múlt év tavaszán szakértői munkacsoport létrehozásáról döntött az Avas talajviszonyainak felmérésére, megoldási tervek kidolgozására, hogy elkerülhetőek legyenek az újabb katasztrófák, biztonságosak legyenek a tervezett beruházások. Az operatív munkaközösség önkormányzati szakértők, a pincetulajdonosok, egy beruházó cég, valamint egyetemi kutatócsoportok részvételével alakult meg.
A szerda délelőtti sajtótájékoztató helyszíni bejárással kezdődött a Latabár-soron, melynek környékén fakivágások kezdődtek, a hegyoldal állagmegóvása érdekében. Pfliegler Péter alpolgármester és Heinemann Pál parkfenntartási ügyintéző kiemelték: elkorhadt, balesetveszélyes illetve tájidegen fák eltávolításáról van szó, amelyek veszélyeztetik az avasi pincék és rézsük stabilitását is. Körülbelül 95 egyedet jelöltek kivágásra, ezek egy része már annyira megdőlt, hogy bármikor balesetveszélyes helyzetet idézhet elő. Ha kidőlnek, személyi sérülést, anyagi kárt okozhatnak, elősegíthetik a talaj mozgását is. A kitermelt fát rászorulóknak adják, tüzelőnek, az Iránytű Szociális Szolgálat és a városi családsegítő közvetítésével.
A bejárást követő tájékoztatón Pfliegler Péter egyebek mellett elmondta: a városvezetés – szakemberek, civilek, pincetulajdonosok közreműködésével - elkötelezett az Avas „megmentésében”, abban, hogy a hegy északi oldala újra biztonságos, szerethető, látogatható, élettel teli legyen. Az alpolgármester kiemelte, hogy nagyon komoly, hosszadalmas feladatról van szó, amely komoly anyagi forrást is igényel. Idén 90 millió forintot tudnak az állagmegóvásra, tervezésre fordítani, lehetőség szerint megpróbálják beemelni a projektet az Integrált Városfejlesztési Stratégia folytatásába is. Az alpolgármester arról is szólt, örömmel veszik a civil, illetve zöld szervezetek észrevételeit, az Ökológiai Intézet képviselője mostantól tagja a munkacsoportnak is.
Rostás László főépítész egyebek mellett arról szólt, hogy az utóbbi évtizedekben csak „felületi”kezelések történtek az Avas érintett részén, a geológiai vizsgálatokat, beavatkozásokat elhanyagolták, csakúgy, mint a növényzet felügyeletét is. A főépítész szerint a helyzet rendezésének több szempontja van: egyrészt „kertészetileg” is meg kell vizsgálni, milyen növények szükségesek a hegyoldalban a talaj stabilitása szempontjából, és milyenek nem. Rendezni kell a tulajdonviszonyokat, ami korántsem egyszerű feladat, elejét kell venni az illegális beköltözéseknek, s fejleszteni a területre jellemző, évszázados borászati kultúrát. Rostás László elmondta, jelenleg az előkészítő, tervezési, állagmegóvási munkák, felmérések folynak.
A munkacsoport megszervezte a kapcsolatfelvételt a tulajdonosokkal, pincehasználókkal is, akik segítenek az ingatlanok állapotának felmérésében, fotódokumentációjának összeállításában, valamint az építményekre és a pincékre vonatkozó legfontosabb adatok összegyűjtésében. Készül egy viselkedési kódex is, amely rögzíti mindazokat az írott és íratlan szabályokat, jogokat, kötelezettségeket, amelyek a jövőben alapjául szolgálhatnak a rend helyreállításának, megőrzésének a területen.
Mint elhangzott, a komplex rekonstrukció nagyjából egymilliárd forintba kerülne, ehhez megpróbálnak pályázati forrásokat igénybe venni.
Előadást tartott a rendezvényen Kozák Miklós geológusmérnök, docens is, aki egyetemi csoportjával évek óta kutatja az Avas északi oldalának talajviszonyait, és elejétől közreműködik az avasi munkacsoport tevékenységében. Rendelkezésre bocsátották eddigi vizsgálati anyagaikat, eredményeiket, a földtani felépítésre, a rétegsor stabilitására, veszélyforrásaira, mechanikai és hidrogeológiai adottságaira, valamint káreseteire vonatkozóan.
Egy vállalkozás felajánlásával, megterveztek egy kutató magfúrást is, a Bortanya melletti útszakaszon, a domb lábazati részének feltárása, megismerése céljából. Kidolgozták az általuk szükségesnek ítélt felmérések, és az erre épülő munkafázisok sorát, terveket készítettek a veszélyeztetett útszakaszok vizsgálatára, legkritikusabb szakaszokon. Mint elhangzott, a kutató magfúrás is alátámasztotta, hogy a talajt mintegy 18 méter mélységig kőtörmelékkel vegyes, laza föld alkotja, amit a pincék létesítése során termeltek ki. Erre épültek az utak és helyenként a támfalak is, ez a réteg, ami könnyen megcsúszik, megszakad a nagy esők, időjárási viszontagságok következtében.
A geodéziai bemérések, valamint a tervdokumentációk adatai alapján, elkészült egy új, digitális topográfiai térkép, amely az alapját képezheti mindazoknak az építésbiztonsági, vízrendezési, mérnökgeológiai, és egyéb térképeknek, amelyekre a komplex rekonstrukció fázisai épülhetnek. Ezt is bemutatták a rendezvényen.
(minap.hu) - fényképek itt és itt.
Kezdődik az avasi fakitermelés
Nagyavas: favágás, próbafúrás, közművezetés
