Felháborító a XXI. században az efféle középkori barbarizmus. Egy (látatlanban írok róla) tudatlan, legalja söpredék az olyan embernek sem minősülő kétlábú sejthalmaz, aki képes ilyet tenni.
Fel nem foghatom hogyan képes valaki manapság így cselekedni.

 A szóban forgó bérház a "Platán"-nál található

Ismét sikerül tovább öregbíteni a jó öreg Avas-lakótelep hírét.. vagy hírhedtségét. Lassan átnevezhető Avas-Barbárközösségnek.

Nagyobb térképre váltás

Alább a Boon cikke, fényképek ITT, melyek megtekintését nem ajánlom.

"A kilencedik emeletről dobtak ki egy kutyát az Avason

Miskolc - A Szentgyörgy utcai 10 emeletes ház kilencedik emeletéről dobtak ki egy keverék kutyát csütörtökön délután Miskolcon. A kutya azonnal szörnyethalt. Az esetet egy olvasónk jelentette, aki szemtanúja volt a kutya "becsapódásának".

A Szentgyörgy utcai 10 emeletes ház kilencedik emeletéről dobtak ki egy keverék kutyát csütörtökön délután Miskolcon. A kutya azonnal szörnyethalt. Az esetet egy olvasónk jelentette, aki szemtanúja volt a kutya "becsapódásának". A városgazda munkatársai elszállították a szörnyethalt jószágot, a rendőrség pedig vizsgálja a kegyetlen tettet. További részletek később."

Szemléztem az Állatrendőrség honlapján:

Mi az állatkínzás? Mi minősül állatkínzásnak és mi minősül az állatvédelmi törvény megszegésének?

Az állatvédelmi törvény értelmében állatkínzás "az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása".

A Büntető Törvénykönyv értelmében aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ajánlom a cikk kapcsán az Állatrendőrség honlapjának böngészését, hasznos információkat tartalmaz, például mit tegyünk állatkínzás gyanúja esetén.

A legtöbb hír szerint visszaesett a másodlagos nyersanyagok iránti kereslet, így a szelektált hulladékok (pet palack, alumínium doboz, papír) kezelésének fontosságát kevésbé tartják szem előtt a profit-orientált feldolgozók.
Viszont a Tesco-ban pénzt kaphatunk értük, amelyeket az áruházakban fizetéskor levonnak a végösszegből.

2009. január 23-tól az ötösével hozott PET palacok 5 Ft-ot érnek, míg az alu dobozok 10 Ft-ot érnek, amelyek az áruházakban levásárolhatóak.
Az üvegvisszaváltókban lehet leadni, ahol ugyan úgy blokkot kapunk, mint a visszaválthatós üvegek esetében. Fontos tudni, hogy (egyértelmű, bár muszály tisztázni) üresen, és összelapítva vigyük, valamint az olajtól szennyezett palackokat nem áll módukban átvenni. Ami furcsán hangzik, de komoly: az ezüst vagy arany színű és 1 literes sörös barn színű PET palackok nem hasznosíthó újra, így ezek sem válthatók értékes Forintokra. 

Az avasi, valamint a "nagyteszkóban" is elérhető ez a szolgáltatás. Érdemes élni vele. A vásárlás továbbra is inkább a CBA-ban javasolt, hiszen az magyar üzletlánc, magyar termékekkel.

Ezzel az akcióval válik teljes értékűvé a Tesco szlogenje: 
"A legkisebb is számít" 

A visszaváltást biztosító áruházak: Ajka, Baja, Békéscsaba, Budaörs, Bp.-Aréna Plaza, Bp.-Bécsi út, Bp.-Campona, Bp.-Fogarasi út, Bp.-Pesterzsébet, Bp.-Pesti út, Bp.-Pólus, Bp.-Soroksári út, Bp.-Újbuda Center, Bp.-Váci út, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét (Talfája 1., Target Center), Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Miskolc, Miskolc Avas, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Pécs (Makay u.), Salgótarján, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely, Tatabánya, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg.

További hasznos, és energiatakarékossági információk:
EcoTesco, Energiapersely
 

Ezen felül, január 1-től a munkaidejük is megváltozott, nemcsak nappal, de éjszaka is rendészeti egységek járőröznek a városban. Elmondta azt is, hogy az Avason nemcsak napközben, de délután és este is nagyobb létszámmal vannak jelen."  

Sokan kíváncsian várják, mi lesz a sorsuk azoknak a családoknak, akik az utóbbi időben települtek be az Avasra, felforgatva az eddigi viszonylagos megszokott nyugalmat. Remélhetőleg eltűnnek ezek a nemkívánatos, alkalmazkodni képtelen egyedek.
Alább a Boon cikke:

"Miskolc - Nagy baj lesz az Avason, a Fészekrakó-program révén otthonhoz jutottak körében – ez már most látszik.
Legalább száz ilyen ügy van folyamatban.

"A tulajdonosok nem fizetik a közüzemi díjakat, a közös költséget. És ugrásszerűen nő majd a végrehajtások száma, mivel nem fizetik a törlesztőrészletet" – írtuk három hete. Nemcsak azok a "fészekrakósok" kerülhetnek bajba, akiknek már a beköltözéskor se volt miből fizetniük a törlesztést, a többi költséget, hanem sokan mások is.  Többek között ezt írtuk a megszólaltatott bírósági végrehajtóval folytatott beszélgetést rögzítő cikkben: "A végrehajtási ügyeknek körülbelül a fele – Miskolcon vagyunk – közüzemi tartozások miatt született, a másik fele főleg a következőkből áll: követeléskezelési, banki, magánszemélyek közötti, telefontársaságoknak járó tartozás miatti.

A behajtandó összeg folyamatosan emelkedik... Kilakoltatásnál (önkormányzati tulajdonú lakásnál) vagy az új vevő „birtokba helyezésénél”, ez az az eset, amilyenből a következőkben egyre több lesz a miskolci Avason... A végrehajtási ügyek és összegek száma nő. És még nem kezdett el nőni azok száma, amikor a bankok lépnek fel követeléseikkel. A végrehajtó szerint a bankok célja valamiképpen megoldást kínálni a bajba jutott adósoknak, mert ha nem így teszik, hiába futnának a pénzük után. A dobra kerülő ingatlanokra aligha lesz annyi vevő, amennyi fenntartaná az egynesúlyt...”

Hetvenen-százan

Nem tudtuk meg, hogy évente hányan veszítik el otthonukat Miskolcon kilakoltatás (és birtokba helyezés) miatt. Nincs ilyen nyilvántartás, nincs ilyen statisztika, de az a kép állt össze, miután több helyen érdeklődtünk, hogy tavaly mintegy 70-100 családnak kellett Miskolcon elhagynia az otthonát, és körülbelül ennyien lehettek azok, akiknek 2007-ben kellett kiköltözniük. Azt megerősítették kérdésünkre, hogy alighanem nőni fog a számuk. Most arra várunk választ az illetékesektől, hogy a miskolci közszolgáltató cégeknél hány családnak és mekkora adóssága halmozódott fel, hány olyan eset van, amikor a közszolgáltató bírósághoz fordult, a bíróság pedig a végrehajtóhoz. 

A cikk linkje (vörös kiemelés: AvasBlog)

"Miskolc - A behajtandó összeg folyamatosan emelkedik. Az infláció miatt, az egymásra rakódó kamattartozások miatt, és félő, amiatt is fog, hogy elérkezik a "bankos ügyek" ideje. 

 A végrehajtási ügyeknek körülbelül a fele – Miskolcon vagyunk – közüzemi tartozások miatt született, a másik fele főleg a következőkből áll: követeléskezelési, banki, magánszemélyek közötti, telefontársaságoknak járó tartozás miatti. A behajtandó összeg folyamatosan emelkedik. Az infláció miatt, az egymásra rakódó kamattartozások miatt, és félő, amiatt is fog, hogy elérkezik a „bankos ügyek” ideje. Utóbbiak száma még nem nő – tudtuk meg beszélgetőpartnerünktől, a miskolci nyolc végrehajtó iroda egyikének vezetőjétől, Kiss-Kondás Gusztávtól.
Mi a helyzet az Avason, a „fészekrakós” lakásokkal, azok tulajdonosaival? Gyakori-e, hogy a végrehajtónak  hatósági segítséggel kell eltávolíttatni volt otthonából azt, akitől azt elvette a bíróság? Mi a teendő akkor, amikor az adós a családba menekítette értékeit? Hogy néz ki a végrehajtásnál  pénzükre várók sora? Ki áll elől? Mik az előnyei az idén bevezetett, de még csak majd ezután induló online árveréseknek?

Az önálló bírósági végrehajtó a bíróság által hozott összes olyan jogerős határozatot hajtja végre, amely nem az államot illeti. Kiss-Kondás Gusztáv, a megyében működő 18 (ebből Miskolcon 8) végrehajtói iroda egyikének vezetője fontosnak tartja, hogy a fenti mondat szerepeljen a cikkben. Mégpedig azért, mert ebben van munkája-munkájuk lényege. Ők ugyanis a megyében működő városi bíróságok mellé kirendelt szakemberek, akik nem ítéletet hoznak, hanem az elrendelt végrehajtást lebonyolítják.

Beletörődtek

Az ember – mármint a laikus – úgy gondolja, hogy náluk gyűlöletesebb figura aligha van azok szemében, akik elveszítik ingóságaikat, ingatlanjukat, vagyonuk kisebb-nagyobb hányadát, avagy vagyonnak nem nevezhető javaikat. De ez nem így van. Nem gyűlölik őket. Kiss-Kondás Gusztáv elmondja: a „nagyok”, a jól menő vállalkozók természetesen ügyvédeik révén próbálkoznak, de nem „gyűlöletből”, hiszen pontosan tudják, mi a „saruk”.

Egyébként a „kicsik” is tudják, és mire elérnek abba a stádiumba, hogy leül velük tárgyalni a végrehajtó, már beletörődtek a helyzetükbe. Éppen ezért igen kevés olyan eset volt Kiss-Kondás Gusztáv és munkatársai praxisában, amikor hatósági segítséget kellett volna igénybe venniük. Kilakoltatásnál (önkormányzati tulajdonú lakásnál) vagy az új vevő „birtokba helyezésénél”, ez az az eset, amilyenből a következőkben egyre több lesz a miskolci Avason.

A bank "mindent visz"

A végrehajtási ügyek és összegek száma nő. És még nem kezdett el nőni azok száma, amikor a bankok lépnek fel követeléseikkel. A végrehajtó szerint a bankok célja valamiképpen megoldást kínálni a bajba jutott adósoknak, mert ha nem így teszik, hiába futnának a pénzük után. A dobra kerülő ingatlanokra aligha lesz annyi vevő, amennyi fenntartaná az egynesúlyt. Talán az lehet megoldás, hogy az otthonukat vesztettek bérlőkké válnak, olyan lakásokban, amelyek (csoportos) megvásárlását a bank támogatja egy-egy vállalkozónak – véli Kiss-Kondás Gusztáv.

Nagy baj lesz az Avason, a Fészekrakó-program révén otthonhoz jutottak körében – ez már most látszik.
Legalább száz ilyen ügy van folyamatban. A tulajdonosok nem fizetik a közüzemi díjakat, a közös költséget. És ugrásszerűen nő majd a végrehajtások száma, mivel nem fizetik a törlesztőrészletet. A sor elején a bankok állnak (jelzálog), amit lehet rossz néven venni tőlük (a távhő hőt adott, a szemetes elvitte a szemetet, stb.), de az is igaz: ők hitelezték meg a pénzt. Vagyis, leegyszerűsítve: a bank „mindent visz”. 

Nincs korlát

A végrehajtó a törvény által biztosított lehetőségeket kihasználva felkutatja az adós vagyonát. „Papíralapon” a pénzintézeteknél, az OEP-nél, a zálogjogi nyilvántartásban, az adóhatóságnál. Online módon a lakcímnyilvántartásban, a gépjármű-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban. A jogosultnak (tehát, aki a pénzére vár) joga van arra, hogy megtámadja azt a nem ritka módit, amikor a nemfizető a vagyonát a családba menekíti ki. A behajthatatlanság megállapításának öt év az elévülési ideje. Ezen belül tehát újra és újra lehet „próbálkozni”. Ez év elejétől él, bár még a gyakorlatban nem, de hamarosan indul az online árverés rendszere. A szakemberek szerint tisztábbá, eredményesebbé fogja tenni az árveréseket. 

- Szabados Gábor - "

 Boon cikk: (vörös kiemelés: AvasBlog)

"Miskolc – Városőrség alakul Miskolcon, ami december elején, az Avas városrészen kezdi el működését, egyelőre két hónapig, kísérleti jelleggel – jelentette be Káli Sándor polgármester a hétfői sajtótájékoztatón. 

Utánajártunk, mi lesz a feladata pontosan a harminc emberből álló szervezetnek, melynek tagjai nem polgárőrök, és nem is rendőrök. Annyi joguk van, mint bárki másnak, mégis a bűnözés ellen harcolnak. Tegyük végre tisztába: kik ők valójában?

Kérdéseinkre Dr. Pásztor Albert, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője válaszolt. Segített eloszlatni a ködöt, ami az új szervezet működését, és főként jogkörét övezi. "A városőrség tagjainak természetesen nincs joga bemenni a lépcsőházba vagy a lakásokba" – szögezte le azonnal. "Ez egy civil biztonsági cég, amelyre a vagyonvédelmi törvény vonatkoztatható. Annyi jogosultságuk van, mint bármely más állampolgárnak. Vagyis például bűneset alkalmával az elkövetőt feltartóztathatják,
és a rendőrök kiérkezéséig a helyszínen tarthatják.
Ehhez persze nem kell feltétlenül a városőrség tagjának lenni, bárki megteheti, bár a biztonsági cég munkatársai nyilván olyan habitusúak, testalkatúak, hogy eredményesebben intézkedhetnek ilyen helyzetekben" – fejtette ki.

Komoly pozitívumként beszélt arról is, hogy a tervek szerint a városőrök a rendőrökkel együtt járják majd az Avas városrészt. Ami azt jelenti, hogy a korábban párban dolgozó rendőrök kapnak egy-egy városőr segítőtársat, így ugyanazon időben két helyszín védelmét is elláthatják. Természetesen a gyakorlati tapasztalatok alakítják majd döntően a szervezet működését.

"A városőrök jelvénnyel igazolják magukat és egyenruhában dolgoznak. Megjelenésük kétségkívül tekintélyt parancsoló lesz" – mondta el. De vajon miben különböznek ők a polgárőrség tagjaitól? "A polgárőrnek több a jogosultsága. Ezenkívül tagjai büntetőjogi védelem alatt állnak. Ez csak akkor illeti meg a városőrséget, ha hivatalos személy segítőjeként rendőrrel együtt dolgoznak." "

Alább látható a Városőrség örse, stílusosan berendezkedve.

Nagyobb térképre váltás

Cikk a Városőrség kezdeteiről. (Piros kiemelések: AvasBlog)
Villámvoks, és kommentek az eredetiben.

"Miskolc - Az avasiaknak feltett kérdésre, hogy nem várnák-e a rendőrségtől ugyanazt, mint a városőr kft-től, meglepő választ kapunk.

A csütörtöki, miskolci közgyűlési ülés dönt arról, hogy Miskolc
(a Miskolc Holding) szerződést köt-e azzal a budapesti céggel, amelyik városőri szolgálatot lát majd el az Avason. Egyelőre két hónapig, 20 millióért. Vagyonőri jogosítványokkal. Azután, ha jók a tapasztalatok, vagy ők vagy mások – a pályáztatás után – folytatják.

Sorra betörtek

Mielőtt felmegyünk olvasóinkkal az Avasra, hogy megtudjuk néhány ott élőnek mi a véleménye, eláruljuk: tudomásunk szerint lesz ilyen (hasonló, de azért igencsak más) a Lyukóvölgyben is. Hogy milyen is lesz a völgyőrség, arról még nincs hivatalos információnk.

A Szentgyörgy utcának azon a szakaszán kezdjük sétánkat-kérdezősködésünket, ahol a Szilvás utca beletorkollik.
Megyünk felfelé, lefelé, bekukkantunk pár boltocskába,
ahol egyáltalán nem akarnak névvel megszólalni a boltosok. Természetesen fényképről se lehet szó, de még csak azt se említsük meg, milyen boltban is jártunk.

Tudniillik félnek. Az elmúlt hetekben – mondják – szinte az összes boltba betörtek. Pedig nem messze a rendőrség, van térfigyelőkamera is, mégis. Igen, hallottak a tervezett városőri szolgálatról, jónak tartják az ötletet, bíznak benne, hogy lesz eredménye. A kérdésre, hogy nem várnák-e el a rendőrségtől ugyanazt, amit most egy kft-től remélnek, meglepő választ kapunk. Nem, mert tudják, mennyi dolguk van az avasi rendőröknek,
és mert belátják: nem lehetnek mindenütt ott. Úgy gondolják, a városőrök járőrözése, fellépése jól kiegészíti majd a rendőrök és polgárőrök szerepét.

Ha besötétedik

Egy név nélkül válaszoló Szilvás utcai lakó elmondja:
három éve költöztek oda, akkor még minden rendben volt.
Azután egyszercsak egyre többen lettek az olyan új lakók,
akik fittyet hánytak az együttélés legelemibb szabályaira. Hangoskodás, dáridó, a napszakok figyelmen kívül hagyása.
Az illető azt mondja: „Ha besötétedik, le nem engedném a 14 éves lányomat. De nappal se biztonságos errefelé. A barátom 18 éves lányától két lány próbálta meg erőszakkal elvenni a buszmegállóban a fülbevalóját. Egy botos bácsi segített szorult helyzetében.”

Szinte kivétel nélkül minden megkérdezett javulást vár az említett városőrségtől. Egy valaki viszont emlékeztet arra, mit is hallott Lakatos Attilától, a megyei vajdától. És ő neki hisz. Hogy miről van szó? Elolvashatják Megkérdeztük című összeállításunkban, hogy mit is mondott Baricska István.

Megkérdeztük

Ön bízik az avasi városőrség hatékonyságában?

Debreczeni László, akinek a Szilvás utcában van lakása, garázsa, elmondta: bár neki még nem esett bántódása, sokakról tud, akiknek viszont igen. Nagyobb biztonságot remél az avasi városőrök fellépése nyomán, mint amiben eddig éltek.
Kovács Péterné a Testvérvárosok útján lakik. Így fogalmaz: „Félni kell, rettegni kell. Főleg, ha eljön az este. Gyakran hiányos a közvilágítás, a lámpákat kiverik.”
Jávorszki Géza akkor tud majd véleményt mlndani, ha eredményt lát. Nagyon várja a közbiztonság javulását, a menye is ott lakik, a szomszéd házban. Nem érti, hogy a térfigyelő kamera ellenére is történnek ott bűnesetek. „Nekem már vették el az utcán a táskámat” – idézi fel az őt ért támadást Kerényi Sándorné. Kik voltak, mifélék? Nem tudja: két férfi, de nem látta őket, mert sötét volt, és hátulról támadták meg. Pedig már majdnem otthon volt, a kapukilincsen volt a keze.
Porkolábné Csákvári Emőke tíz éve lakik ott, soha, semmi rosszat nem tapasztalt – igaz, 30 méterre lakik a rendőrségtől –, hallani persze hallott. Nem tartja rossz ötletnek az avasi városőrséget.
Baricska István szerint nem lesz eredménye a városőrség bekapcsolásának, mert – mint mondja – osztja Lakatos Attila  vajda véleményét.
„A cigány bűnözőket csak a cigány bűnüldözők tudják megállítani.”

- Szabados Gábor -"

Boon cikk az Avasi hisztéria kezdeti találgatásairól. A cikket csak most találtam meg, azóta kicsit másabb a helyzet. Ami nem változott, az ezeknek a képeknek az aktualitása: 1 2 
(piros kiemelés: AvasBlog)

Az eredeti cikk - sok kommenttel (153 db), és villámvokssal:

"Fészekrakók az Avason: bíztatás nélkül

Miskolc - A félelmeikről és a dühükről beszélnek az Avasiak: sok az új beköltöző a Szilvás utcai házakban - mutatják is, melyik épületekről beszélnek -, és az ő életvitelük miatt sok régi lakó próbál szabadulni a lakásától....    

Fészekrakók az Avason: bíztatás nélkül

Ha ingyen adnának itt lakást, akkor sem jönnék ide lakni – mondja az avasi postás. Azt is állítja: nem fél, hiszen őt várják az újabban ide költözöttek is, tisztelik, a segély miatt, amit ő kézbesít nekik.

Mások viszont a félelmeikről és a dühükről beszélnek: sok az új beköltöző a Szilvás utcai házakban - mutatják is, melyik épületekről beszélnek -, és az ő életvitelük miatt sok régi lakó próbál szabadulni a lakásától. Ez viszont nagyon nehéz –
az ingatlanok értéke gyorsan romlik. A környezettel arányosan - teszik hozzá.

Elmennek a régiek

A régi lakók elmenekültek – hangoztatja valaki. Miért? Az újonnan érkezettek életvitele elviselhetetlen, éjszaka, hajnalig mulatoznak, napközben hangoskodnak, és ami a környéken mozdítható – főleg a fém tárgyak – azokat ellopják. A játszótérre már senki nem engedi le a gyerekét, mert ott bandáznak, kiabálnak, egészen késő estig – így szól a panasz.

- Nem merünk nekik szólni, mert már a kicsik is kiabálnak velünk, fenyegetnek minket – sorolja egy asszony.

Mutatják is többen, nézzük meg a saját szemünkkel: a járdát szegélyező csatorna rácsai csaknem öt méteren hiányoznak, a pincében található villanyóra szekrény vasajtaját lelopták, az aknafedők eltűntek, a játszótéren csak a hintaállványt találjuk, a láncok, s maga a hinta sehol. Ez a Szilvás és az Áfonyás utca és környéke, ahol eladó lakások után érdeklődünk. Próbálunk utánajárni a híresztelésnek: 25 ezer roma borsodi letelepítését terveznék. Ezt vezető politikusok cáfolják, ugyanakkor a lapunknak nyilatkozók szerint a Fészekrakó program és a szociálpolitikai támogatás révén az Avasra az utóbbi időben sokan költöztek be. Állítólag Debrecenből, Ózdról, és a felszámolás alatt álló Szondi-telepről.

Jogcímmel, jogcím nélkül

Az Avasi rendőrőrsön érdeklődve ugyanakkor azt halljuk Bodnár Roland őrsparancsnok-helyettestől: az igazoltatások során nem volt dolguk Ózdról, vagy Debrecenből beköltözöttekkel. Tapasztalatai azt mondatják: inkább a város környékéről, és a felszámolás alatti Szondi-telepről érkezhetnek az új lakók.

Ezt részben cáfolja a miskolci ingatlangazdálkodó társaság, a MIK közleménye. A Szondi-telep majdani vevőjének kell gondoskodni az itt élők "lakhatásáról" - az erre születő terv elbírálása a helyhatóság szakbizottságának dolga lesz. Addig is, a Szondi-telep érintett területéről és a József Attila-telepről a tervezett eladás, illetve az épületek rossz műszaki állapota miatt a MIK Zrt. már megkezdte a jogcímmel rendelkező bérlők elhelyezését. A jogcím nélküli lakóknaknak maguknak kellett gondoskodniuk az elhelyezésükről. A bérlőknek csereingatlant ajánlott fel a MIK Zrt., így idén január 1. óta 25 bérlőt helyeztek el a város több részén, főként a számozott utcák, illetve a Vasgyár környékén. Ezek a lakások többségében alacsony komfortfokozatú bérlakások, amelyeket a bérlők elfogadtak. Az avasi lakótelepre két-három bérlő költözött komfortos lakásokba. A Szondi-telep érintett területén hét, a József Attila-telepen pedig két bérlő maradt, akik arra várnak, hogy az új tulajdonos elhelyezze őket - olvassuk a MIK közleményében.

Háromszáz körül?

Akikkel az Avason beszélünk, háromszáz körülire taksálják az utóbbi időben ide érkezettek számát. Valójában senki nem tudja pontosan - sem az ingatlankereskedők, sem a lakások kezelői. Valamennyivel több most az eladó lakás az Avason, de nem lehet pánikszerű értékesítési hullámról beszélni – állítja Arlett Zsolt, a Doxabi Zrt. értékesítési vezetője. Körülbelül 6,5-7 millió forintért lehet hozzájutni egy 50 négyzetméteres avasi lakáshoz, a Szilvás és Áfonyás utcai ingatlanok persze olcsóbbak, inkább az alsó határt súrolják – mondja. De elsősorban nem is környéktől függ, hanem lépcsőháztól, vannak jobbak és lepusztultabbak – magyarázza. Mitől vonzó az Avas az újonnan beköltözőknek? Nem vonzó, hanem olcsó – válaszolja.

Nem is annyira olcsó - derül ki, amikor az új beköltözőket kérdezzük. Rendre 8 millió forintos vételárat emlegetnek. És megerősítik: a szocpol és a Fészekrakó program a fedezet. Senki nem bíztatta őket, nem szervezett letelepítésről van szó.

Kitérővel, vissza

Tibor és Éva például kis kitérő után, Ózdról tért ide vissza. Albérletből mentek el, a sajátjukba jöttek vissza. A környezet szegényes - két hete laknak itt, mind a ketten dolgoznak. Ez volt, ami miatt Miskolcot választották - a munka. A két gyerekükre az asszony velük lakó testvére vigyáz. Akárcsak ők, más újabban ide költözők is azt mondják: a régi lakók kedvesek, semmi baj velük, nem éreznek ellenszenvet.

A régi avasiak viszont az újak és a régiek ellentéteit említik, a gettósodástól félnek, és mindattól, ami azzal jár: féltik a javaikat, a biztonságukat, a nyugodt életet. Ugyanakkor Bodnár Roland szerint - bűnügyi szempontból - most talán jobb a helyzet, mint amikor Chicagoként, és gettóként emlegették a lakótelepet. Kevesebb autót lopnak el, és kevesebb a betörés, de kis mértékben nőtt az utcai verekedések, rablások száma. Ugyancsak benyomás: a csendháborítás miatt a lépcsőházakban megforduló rendőrök azt látják, hogy lelakottak a lakások, ahol a rendőrségnek dolga lehet - a kilincs helyén madzag.

Ilyen ajtót mi is látunk, többet is. Madzag helyet dróttal."

( AvasBlog: Ezt a madzagosat magam is tapasztaltam már. Pont egy panel-program keretén belül felújított lépcsőházban.. bizalomgerjesztő!! )

Borsod Online cikk az avasi hulladék-eltakarításról.

"Közel 8 hónapnyi munkával és 5,7 millió forint felhasználásával 30 teherauónyi illegális hulladékot szállítottak el az Avasról.

Mint arról már beszámoltuk, az Avasi Borút Egyesület 4.549.192 forint támogatást nyert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán a történelmi Avas illegális hulladéklerakóinak felszámolására. A támogatást 1.185 ezer forint saját forrással egészített ki az egyesület, így kezdődhetett meg 2008. augusztus 15-én az Avas megtisztítása. A program 7,5 hónapig tartott, kedden zárult. Hogy milyen erdményekkel arról Juga György programfelelős számolt be.

- A program keretében a Mindszenti templomtól a Tóth sorig, 21 helyrajziszámon, több mint 160 tonna hulladék került elszállításra 30 teherautónyi fuvarral. A munkálatok során a kézi takarításban 10 ember közel 450 munkaórát dolgozott, ami mellett 40 órányi gépi rakodómunkára volt szükség. A projekt megvalósítása során az Egyesület tagjai és aktivistái 38 fő részvételével napi 4 órás járőrszolgálat keretében tájékoztató és megelőző tevékenységet végeztek - tudatta.
Létrejött egy honlap is a program keretében (www.avasiborut.hu), amely a későbbiekben is fóruma lehet a környezetükért tenni akaró pince tulajdonosoknak, illetve elhelyeztek a Avas hat pontján egy-egy tájékoztató táblát, amely a programot mutatja be, és egyben felhívja a figyelmet, hogy Miskolcon már 3 hulladékudvarban is ingyen elhelyezhetők a települési szilárd hulladékok.

Juga György arról is beszámolt:  az Avasi Borút Egyesület 2007. február 23-án alakult azzal a céllal, hogy a történelmi Avas, azon belül is kiemelten a Nagyavas pince és borkultúráját újraélessze és ápolja. Az Egyesületet 15 pincetulajdonos alapította, de mára már közel 40 fős tagsággal rendelkezik.

A korábbi évszázadokban szebb időket élt hegyoldal az elmúlt évtizedek negatív folyamatainak következményeként korábbi funkcióját és jelentőségét egyre inkább elveszítette.
Sajnálatos módon a terület értéktelenedésével párhuzamosan alacsony szocializációjú társadalmi csoportok átmeneti vagy állandó lakóhelyévé kezdett átalakulni. Ennek egyenes következménye lett a terület leromlása, a környezet lepusztulása és az illegálisan elhelyezett szemét egyre nagyobb mértékű megjelenése.
Miskolc városa az ezredfordulón kezdte el kidolgozni a városrész rehabilitációjának terveit és már önmagában ez a lépés is változást hozott a területen. Egyre több pince új, gondos gazdára talált. Az új tulajdonosok civil szervezeteket alakítottak és kezdeményezőleg léptek fel a történelmi Avas megújítása érdekében. Az Avasi Borút Egyesület is ezek sorába tartozik és tagjai úgy gondolták, hogy jelen pályázat keretében - saját személyes részvételüket is biztosítva - külső források bevonásával a történelmi Avas megtisztulását a szó szoros és átvitt értelmében is elősegíthetik.

Az egyesület tagjai ezúton is felhívják a történelmi Avas területén élő vagy ingatlannal rendelkező miskolci polgárokat, hogy óvják környezetüket, és akadályozzák meg közösen az újabb szeméthegyek keletkezését."         

A bűnös negyed című, fényképekkel illusztrált Hírszerzős cikk az Avas hangulatáról, stílusáról. A galléria linkje ITT.

"A miskolci városi tanács 20 éve döntött úgy, hogy mégsem építik meg a város szélén a cigány gettót. A történelmi esemény emlékére az Avas lakótelepre kirándultunk, ahol a miskolciak félelme szerint képződik egy újabb gettó.

1989. március 2-án a miskolci városi tanács úgy döntött, mégsem építi meg a város szélén azt a "csökkentett komfortfokozatú lakótelepet", ahová a lerobbant belvárosban élő cigány családokat akarták kiköltöztetni. Két ütemben háromszáz földszintes, 30 négyzetméteres, fürdőszoba, vécé és folyóvíz nélküli lakást kívántak felhúzni jórészt a Sajó árterében.

A tervről a Horváth Aladár által megszervezett Gettóellenes Bizottság és a Raul Wallenberg Egyesület 1989 februárjában tényfeltáró jelentést készített, ezt követően pedig az MSZMP miskolci pártbizottsága azt tanácsolta a helyi tanácstagoknak, hogy szavazzanak az egy hónappal korábban elfogadott elképzelés ellen.

Szegregátumalkotó nemzettársaink

Horvát Aladár már lassan egy hónapja megemlékezett az első roma polgárjogi mozgalom egykori sikeréről.

"Az önsorsrontás szabályainak megfelelően, húsz évvel ezelőtt, az akkori válság kezdetén, pontosan ilyen nyilatkozatok, pontosan ilyen cigányellenes hangulatkeltés folyt Miskolcon, és akkor sem az egymással a cigányellenességen kívül semmi másban egyetérteni nem képes helyi vezetőkön múlt, hogy a város elkerülte a súlyos, etnikai jellegű összetűzések kialakulását. Figyelemre méltó, hogy Miskolcon ma újra különböző ellenőrizhetetlen rémhírek terjednek arról, hogy a város vezetői a város szélén felépítendő gettóba készülnek kitelepíteni a 'deviáns családokat'" - írta Hell István, Iványi Gábor, Ladányi János és Tóth Balázs társaságában a Roma Polgárjogi Alapítvány válságkezelő csoportjának február 9-ei közleményében.

Csak remélni lehet, nem csupán beledurrantották az éterbe ezt a szép, kerek évfordulós rémhírt, hanem megnyugtatták forrásaikat, hogy lemaradtak a rendszerváltás egyik értelméről, mert ma már ilyet nem lehetne véghezvinni.

De valóban könnyű találni a város vezetői körében fura elképzeléseket a romák integrációjáról. 2008. szeptember 4-én például a Borsod online fórumot szervezett a romák és nem romák együttéléséről, másnap pedig így számolt be az eseményen részt vevő Pásztor Albert rendőrkapitány gondolatairól. Annak idején, a boldog békeidők vége felé, ezek a mondatok senkinek nem szúrtak szemet, pedig keményebbek, mint a január végén megismert gondolatai, melyekkel berobbant a köztudatba.

"A két kultúra nem tud egymás mellett élni konfliktus nélkül, és - szerinte - csak azokat kellene integrálni, akik alkalmasak erre. Mi szegregálunk, a többségi társadalom? - tette fel a kérdést dr. Pásztor Albert. Nem - válaszolta meg. Majd példaként a számozott utcákat említette, ahol valamikor munkások éltek. Mára főleg cigány családok laknak ott, akik életvitelükkel szegregátumot hoztak létre" - számolt be a lap a főkapitány egyik hozzászólásáról.

De a hasonlóságok ellenére volt fejlődés is az elmúlt húsz évben. Erre álljon itt bizonyítékul az MTI 1989. február 16-i híre.

"A tömeges gazdasági és politikai elégedetlenség a jól ismert módon bűnbakkereséshez, szegény- és cigányellenes előítéletekhez, diszkriminációs és rasszista  megnyilvánulásokhoz vezet. A városi hatóságok a jelek szerint nem tudnak vagy nem kívánnak ellent állni ennek a rossz irányba tartó menetrendnek.

A helyi közhangulatról riasztó adalékokat ismertetett dr. Pankócsi Márta szociológus, a gettóellenes bizottság tagja. Párttagok körében folytatott közvéleménykutatás szerint a kérdezettek 10 százaléka a cigányok fizikai megsemmisítésében látja a probléma legjobb megoldását. Ehhez képest a kitelepítés, elkülönítés, gettósítás már a humánum oltárán hozott áldozatnak tűnhet."

A vidéki putri a lakótelepre megy

A városi tanács döntésének évfordulójára emlékkirándulást tartottunk az Avasra, ahol a hírek szerint nem megy az együttélés, és képződik az újabb szegregátum.

Miskolc a sétálóutcájától és pár más részétől eltekintve szürke, leépülő város. Rengeteg szomorú arcú, elszegényedő ember lakja. Az olyan napokon, mint 2009. március 2., amikor a szürke felhők az Avason a tízemeletesek tetejét súrolják, olyan hangulatot áraszt, hogy egy polgárai jólétével törődő önkormányzatnak állampolgári jogon ecstasy-t kellene osztogatnia, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor valamilyen legális  antidepresszánst.

Első állomásunk a Szilvás utca, ahol a leginkább tartanak a gettósodástól.

"Rosszkor jött, a hétvégén szedtük össze a szemetet, amit az egyik lakó a másodikról az ablakon dobál ki" - mondja egy férfi, aki éppen beállt a garázsába a ház aljában.

A lépcsőház előtt beszélget két másik férfi. Azt mondják, tíz roma család költözött ide az elmúlt két évben, pedig akár egy is tönkre tud tenni egy egész lépcsőházat. A szemetelés mellett az a probléma velük, hogy hangoskodnak, és nem fizetik a közös költséget.

"Ha valakiket hagyunk hosszú éveken keresztül a putriban rohadni, nem fogják azonnal megváltoztatni az életvitelüket" - próbálom nézőpontváltásra rávenni őket.

"Na, ez rossz gondolkodásmód - válaszolja egyikük - Hol lakik maga Pesten? Ha itt élne, nem így gondolkodna! Tudja, mi az a csótány?"

"Tudom."

"És azt tudja, milyen az, ha az ember nem tud elaludni, mert a szomszédból árad a putriszag?"

"Azt nem tudom. Próbáltak velük beszélgetni, hogy nem kéne kidobálni az ablakon a szemetet?"

"Ezekkel nem lehet szót érteni. Ezek nagyon primitív emberek."

A primitív szóval arra utal, hogy ők olyan romák, akik a Fészekrakó programot kihasználva kerültek ide valami kis faluból. A lépcsőház lakói nemrég a polgármesterhez fordultak, vizsgálják ki, hogyan kerültek ide, mert az ő gyanújuk szerint csalással vették igénybe a programot. Nem fizetik a közös költségek, ezért a többi lakónak kell állni az ő részüket, és lassan arra sincs pénz, hogy kifizessék a szemétszállítás díjat.

Akikkel a környéken beszélgettem - voltak köztük olyan romák is, akik régóta a lakótelepen élnek - mind egyetértettek Pásztor Albert január végi mondatainak nagy részével. Azzal az általános megfogalmazással persze nem, hogy "kisebbségi nemzettársaimnak nem megy az együttélés".

"A Fészekrakó program keretében betelepült ... egy elég jelentős létszámú cigányság. Olyan emberek, akik szerintem maguk sem akarnak ilyen helyen lakni. Igényük nincsen rá. Az eszükbe sem jut, hogy itt majd hitelt kell törleszteni. A közös költséghez nem fognak hozzájárulni. Abban nem gondolkodnak, hogy itt együtt kellene élni más, konszolidáltabb életvitelű helyi lakosokkal."

Akkor az Avast kőfallal kellene körülvenni 

Nem találkoztunk valami nagy bandaélettel az Avason. Egyetlen ötfős, vegyes etnikai összetételű csapattal akadtunk össze. Kissé mereven mozogtak, meg a pupillájuk sokkal tágabbb volt, mint az enyém, de olyan értelmesen beszéltek, hogy meg sem kérdeztem tőlük, milyen drogon vannak. Szerintük ezek a beköltözők "az Avas szégyenei. Olyan emberek, akiknek hiába mondod, hogy ne szedjék szét a házakat. Amíg ide nem jöttek, nem volt itt semmi".

"Tud mondani olyan környéket, ami ennél is durvább?" - kérdeztem még a Szilvás utcában egy kismamától, aki egy olyan lépcsőházban lakik, amelynek hátsó bejáratát egyértelműen nyilvános vécének használják, a villanyóra-szekrény jelentős részét pedig reciklálták .

"Nézze meg az Áfonyás 11 környékét! Na, az olyan, mint atomtámadás után."

Nekem úgy tűnt, inkább olyan, mintha szemétbomba robbant volna. De az szinte az egész környékre igaz.

Az egyik újságcikk szerint a "leghevesebb indulatokat mégsem a hangzavar és perpatvar váltja ki, hanem az, hogy egyes családok az étkezést és ruházkodást a környékbeli kukákból oldják meg. Zsákszámra hordják föl a lakásba a bűzlő hulladékot, ami pedig már nem kell, egyszerűen az ajtó elé szórják."

Nem sikerült ilyen családdal találkozni. Viszont megfigyeltem, hogy bőrszínre, nemre és életkorra tekintet nélkül rengeteg ember bújja a kukákat. A finnyásabbak először bottal előfúrásokat végeznek. Egy vidékről bejáró, alacsony termetű cigányember viszont szinte fejest ugrott a konténerbe. A szakma mestere azonban egy fehér bőrű ember volt, ő egy célszerszám segítségével a szelektív hulladékgyűjtőkből horgászta ki az üvegeket.

Jópár napot el kellene itt tölteni, hogy megalapozott véleményt lehessen alkotni, de az Avas déli részének általános lepusztulásából leginkább a Szilvás utca pár lépcsőháza emelkedett ki. Erre már határozottan illett a falfirka: Avas Gettó. És ez még inkább így lesz, mert állítólag a közös költség hiánya miatt elmarad a tervezett felújítás.

"Azok után, ami most kialakul, mi lenne, ha Miskolc tényleg felszámolná a cigánytelepeit, és még több roma kerülne ide? Ez a legolcsóbb és legszegényebb környék" - próbálok rávenni egy gondolatkísérletre egy negyvenes roma férfit. 1977-ben költözött ide a szüleivel. Azt mondja, neki akkor volt élete, amikor Kádár János volt. Hét gyereke van, akiket rendesen taníttatott. Nagyon rosszul éli meg, hogy a kisebbeknek egy ideje azt kell mondania, ő nem dolgozni jár, hanem megy a pénz után. A kiköltöztetés szélén áll, mert 700 ezer forintos fűtéstartozása van.

"Őszinte legyek? Itt senki nem szeretné, ha még több innen-onnan összeszedett embert beköltöztetnének. Az már a B13 - A bűnös negyed című filmhez kezdene hasonlítani. A teljes Avas délt kőfallal kellene körülvenni. Az olyan lenne, mint amikor annak idején Horváth Aladárék megalakították a Gettóellenes Bizottságot." "

A Borsod Online tett egy kört az avason. A cikk:

"Kutatásunkat az Avas betondzsungelében kezdtük, ahol sem liftekben, sem pedig firkálókban (vagy rongálókban?) nincs hiány. A nagy klasszikusok mellett igazi gyöngyszemekre is bukkantunk a tízemeletesek felvonóiban. Nem meglepő módon a nemi életre vonatkozó kifejezésekből volt leggazdagabb a kínálat. A lift-művészek a női nemi szerv becézése terén igen találékonynak bizonyultak. Összeszámoltuk: tizenhatféle névvel illették (de egyik sem szalonképes). Néhol nem elégedtek meg a szavakkal, rögtön illusztráltak is. A Káma Szútra gyerekmese ahhoz képest, amit egy-egy felvonó falára rajzolva találtunk.

Úgy tapasztaltuk, hogy a szívbe írt nevek még mindig nem mentek ki a divatból, mint ahogyan a helyesírási hibáktól hemzsegő angol szavak sem (energije). Egyes alkotók megrekedtek az óvodás szinten, és fontosnak tartották megörökíteni például, hogy "hülye, aki elolvassa". A harcos kedvűek minden elképzelhető többségben és kisebbségben lévő csoport pusztulását kívánták: "Halál a nőkre!", "Halál a rendőrökre!", "Halál az avasiakra!" és még hosszan folytathatnánk a kiirtandók listáját. Reneszánszát éli az "itt jártam" felirat és a dátum-kiírások is. A legrégebbi időpontot egy Győri kapui lépcsőházban találtuk. Alkotója 1974-ben emlékezett meg felvonózásáról.

Ki gondolta volna, hogy a lift a társkeresésben is segíthet? "Barátnőt keresek" - írta valaki az Avason, és a felhíváshoz nevet és telefonszámot is mellékelt. Mások pedig szerettük haláláról emlékeztek meg szokatlan módon. Népszerű lehetett a megboldogult: gyászhírét legalább tizenöt lépcsőház liftjében kifüggesztették.

És azt ki mondta, hogy a vallásos áhítat csak a templomban szállhatja meg az embert? Egész ima-folyamokra bukkantunk a felvonók falain. "Isten, segíts a család miatt" - kérte valaki, majd valamivel lejjebb: "Köszönöm, hogy meghallgattál."

Az egyik áruházlánc garanciaérvényesítő pecsétjével egy egész falat kidekoráltak, de valaki szert tett egy háziorvosi pecsétre is, és telenyomdázta vele a fél lépcsőházat. A futballcsapatok közül a Fradi és a Diósgyőr képviseltette magát, a zenebarátok két nagy kedvencükről pedig azt írták: "Elvis él!" és "Jimmy a király".

Hosszú, forró levélváltások színhelyéül is szolgál a lift. Mint láttuk, a lakóközösség tagjai gyakran érintkeznek falra irkált üzenetekben egymással. "A lift nem WC!" - véste valaki öles betűkkel a falba. És rögtön alatta ott volt az is: "És a lábtörlőm sem!" Egy másik tízemeletesben felháborodott hangú levél íródott filctollal: "Aki a harmadik emeleti lépcsőfordulóból ellopta a kaktuszaimat, sürgősen vigye vissza!"

A "művészek" különböző technikával dolgoznak. A három leggyakoribb: a hagyományos alkoholos filces, a vésős és az égetéses. Kár, hogy a papír még sosem jutott eszükbe. Ugyanezt sérelmezi Mártika is, aki az egyik szemügyre vett lépcsőház közös képviselőjeként sokat háborog a lift-firkálók miatt. "Egyszer már lemosattam velük, de két napig se tartott ki, megint összerondították" - beszélt a környék fiataljairól. "Vegyen tollat, ceruzát, ami kínja van, írja le arra" - tette hozzá. Hasonlóképpen vélekedett Kovács György is, aki egy Győri kapui tízemeletesben lakik. "Ocsmány" - így jellemezte az irkafirkákat. "És a lakók pénzéből kell lefestetni a liftet fél évente."

Olvasóinkat arra biztatnánk, hogy bosszankodás helyett inkább küldjék el nekünk saját liftjük legelmésebbnek ítélt firkáját. A politikai és trágár szövegek helyett most legyen a vicces feliratoké a főszerep!"         

Vajon ilyen esetben mit tehet a lakó, aki éveken át nyugalomban tudott élni.. A Népszabadság lényegretörő cikke.
A cikk változtatás nélküli átvétele kép nélkül.

"Szomszéd az Avasról

Hétfő reggel Éva asszony a miskolci Avas lakótelepről, a Szilvás utca kettes szám hatodik emeletéről egy terjedelmes levélben följelentést tett a felső szomszédja ellen. Levelét, melyet tanúként a szomszéd is aláírt, a társasház közös képviseletét ellátó miskolci ingatlankezelő irodába vitte be, ahol egy bajuszos férfi azzal vette át, hogy köszöni, de aligha tehet bármit is. Forduljon az önkormányzathoz, tanácsolta, mire az asszony legyintett: ott már járt.

Éva asszony problémája másfél évvel ezelőtt kezdődött, amikor a fölötte lévő hetedik emeleti lakásba beköltözött egy család, Bőcsről. "Hogy mondjam csak, hogy ne legyen baj belőle, hát kisebbségiek, így, Pásztor Albert után szabadon". Az új szomszédra gyorsan felfigyeltek a szomszédok. A hatodikon is. A nyolcadikon is.

- Ültünk az ebédlőasztalnál, egyszerre csak a fiam azt mondja, nézd már, az a gyerek a hetediken kint az erkélyen pisil - meséli. - A férjem azonnal fölment, becsöngetett, de csak a fiú volt otthon. Megkérdezte, miért az erkélyen végezte el a dolgát, azt felelte, azért, mert kellett.

A hetedik emeleti lakókat újabb család követte, a tizedikre Felsőzsolcáról költözött be egy kukázó életmódot folytató népes família. Munkája egyiküknek sem volt, naphosszat a szemetes edényeket túrták. Amit találtak, fölvitték a lakásba. A Szilvás utca 2.-ben a közös költséget nemrég ezer forinttal megemelték, hogy legyen tartalék, ha meghibásodik a lift, vagy festeni kell a folyosót. A tartalékot elvitték az új lakókkal érkező kiadások. A lépcsőházban megjelentek a csótányok.

- Néhány napja a levélszekrény előtt a lányom nagyot sikított, ott mászott ki a ládából egy hatalmas csótány. Nejlonharisnyával befedtük a szellőző csövét, nehogy bejöjjenek a lakásba is. Tegnapelőtt a tűzhely mögött láttam egyet, azóta csótánycsapdákkal raktuk tele a lakást. Huszonhat éve élek itt, de erre álmomban sem gondoltam volna.

Éva asszony tavaly nyáron elment Szűcs Erika fogadóórájára. A jelenlegi szociális miniszter Miskolc egyik országgyűlési képviselőjeként, valamint az Avas lakótelep önkormányzati képviselőjeként is illetékesnek tűnt. Azt mondta, magántulajdonú lakásokról van szó, az önkormányzat nem sokat tehet, de majd utánanéznek.

A felsőzsolcai kukáscsalád néhány hónap után továbbköltözött, hat számjegyű tartozást hátrahagyva a tulajdonosi közösségnek. Ezután népes roma családok költöztek több kilencedik és tizedik emeleti lakásba.

- Miből veszik meg a lakásokat - kérdezi Éva asszony -, mikor látom őket nap mint nap a buszmegállóban kéregetni? Az egyik gyerek a szomszédból ott rángatta a kabátom ujját, hogy adjak pár forintot neki. Nem adtam.

A fölülről lehallatszó hangzavar, az egyik agresszív lakó ordítozása, az éjszakai nyugalom hiánya felőrölte Éva aszszony türelmét. Feljelentő levelet írt az új szomszéd ellen. Egy példányát hozzájuk is bedobta, hogy tudják, elege lett."

Népszabadság Online, 2008.február 3.

Megjegyzés: Vannak olyan roma családok, akik 20 éve élnek itt, mindenféle panasz nélkül. Nem hangoskodnak, köszönünk egymásnak illedelmesen, kezet is fogunk. Úgy is fogalmazhatnék: észre se lehet őket venni. Azok az új családok, akikről a cikk szól, sosem éltek társas házban, ismeretlen számukra az efféle lakótelepek írott és íratlan szabályai.

A Petneházy garázssor nem az Avas része, bár közel van hozzá, sok avasi ember bérel vagy birtokol ott garázst. Az utóbbi időkben sorozatosan törték fel a garázsokat, volt amit sokadjára is megkíséreltek felnyitni. Volt kint a rendőrség, persze sokmindent nem tehettek.

Nagyobb térképre váltás

Két-három kupacnyi folyamatosan lerakott illegális hulladék-sziget is csinosítja az arra járó embereket, senki nem tudja honnan erednek, de mindíg autó-alkatrészekkel és egyéb háztartási lomokkal lesz gazdagabb a sor. Az éber közterületesek megszólták az egyik garázs tulajt, mert a szétbontásra váró Mercedese mindenféle rendszám nélkül áll a garázs elött, várja hogy hely legyen ahol szét lehessen darabolni. Persze ez szúrja a tisztelt közterületes majmok szemét, arra meg nagyívben tesznek, hogy kiderítsék vajon honnan kerülhet oda az a nagy rakás lom.

De ami télleg kiverte a nyugalom biztosítékát, az az amit ma láttam. Már az furcsa volt, ahogy a garázssorra bekanyarodva a Soltész-Nagy Kálmán úton Görömböly felé várt az AVE kukás teherautója. Persze kuka sehol amit üríthetne. Kiszálltam az autóból, a vasúti töltésen át sűrű sötét füst fogadott.
Egy AVE dolgozó (kukaürítő) égette le a kábelről a műanyagot.
Erre csak akkor jöttem rá, amikor az úton álló kukáskocsiból kiszállt a társa, és lazán odasétált hozzá, majd együtt eloltották a tüzet. Fogták magukat és valahogy felszívódtak, de biztos nem arra, ahonnan jöttek. A kukáskocsi közben már el is ment, gondolom megbeszéltek egy találkozót.

Bánom, hogy nem hoztam ma magammal a fényképezőmet, a telefonnal semmi használhatót nem tudtam gyártani, így maradtak a sorok.

Miről szól? Amit látok, megélek, átélek. Vannak jobb helyek, de ezt osztotta az élet. Élem. Lesz jobb is...
Igazi aktualitást most az jelent, amellyel Vastagbőr Úr foglalkozik Fészekrakás segélyből című cikkében.