Címere lesz az Avasnak, vetették fel levelezőink az Agorán, lapunk internetes levelező fórumán. A hír hosszabb levelezést is generált, főleg, miután meg is nézhettük a leendő címer tervét: álló, katonai pajzson vörös kereszt látható, zöld mezejében pedig ezüst szőlőtőke fürtökkel, levelekkel. A pajzstartó az egyik oldalon zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. Levelezőink már azt sem igen értették, hogy miért van szükség a címerre. „Tán önállósodni akar a városrész?” – vetették fel. Vagy „2010-ben szőlőtőke, meg arany makkok? Valaki már megint nagyon a múltba révedt...” Fantáziáltak is, mi kerülhetne egy avasi címerre, szerintük a panelházra való utalásnak több értelme lenne, mint például a régen kiírtott szőlőtőkéknek.

 

 

Később arról is szó esett, hogy az egyik avasi önkormányzati képviselő, Fodor Zoltán véleményeztetni akarja a címert, sőt, arra is buzdítja a lakótelepen élőket, hogy tervezzék meg, milyen címert gondolnának maguknak.

– Valóban nem tetszik – mondta lapunknak. – Ez a történelmünkkel kapcsolatos, a mára nincs benne semmi utalás. Mi biztos, hogy nem tudjuk ezt elfogadni március 4-éig.

Mert címere nem csak az Avasnak lesz. Minden részönkormányzatnak terveztetett a város egyet, a március 4-ei közgyűlési ülésen döntenek majd a képviselők, hogy elfogadják-e. Az ezzel kapcsolatos előterjesztés azt is tartalmazza, hogy május 11-én, a város napján ünnepélyes keretek között vehetik majd át az érintettek.

Hogy miért van szükség a címerekre? Dr. Mokrai Mihály alpolgármestert kérdeztük.

 

 

– Egyszer meg kellett csinálni – válaszolta. – Bár senki nem szabályozta ezt a kérdést, most úgy gondoltuk, a település történetének 800 éves évfordulója jó alkalom lesz erre. A címerek a városhoz tartozás érzését erősíthetik meg a miskolciakban. Szerintem több terv nagyon jól sikerült, különösen tetszik a perecesi, a komlóstetői, az avasi.

Szakemberek bújták hosszú időn át a levéltárakat, míg kikutatták mely részönkormányzatnak mi a története, s ezt hogyan lehetne a heraldika szabályai szerint ábrázolni. Miskolc címere, valamint a hét történelmi településrészé a városháza leendő új épületszárnya dísztermében kapna állandó helyet.

Mokrai Mihály azt nem tudta megmondani, hogy mennyibe kerülnek a városnak a címerek (mondta, benne van az előterjesztésben, de tüzetesebben átnézvén sem találtunk rá utalást), és azt sem, hogy megkérdezték-e már a részönkormányzati vezetők a városrészekben élők véleményét a címer tervéről. Mi egyről tudunk, Berekalján volt fórum, ahol vitát szított az elképzelés.

 

 

Dobrossy István, a megyei levéltár nyugalmazott igazgatója is részt vett a címerek terveinek elkészítésében. Szerinte nincs akadálya új címerek alkotásának, ha az megfelel a heraldika szigorú szabályainak. (A színnek, formának, a címer minden elemének jeletősége van.) Egyébként nem lenne egyedi eset, hogy a településrészeknek saját címere van, Kassát említi a történész példaként. Kérdeztük, mindenképpen csak a régmúltra kell-e, hogy utaljon a címer. A válasza nem, lehet változtatni a terveken, a miskolciak véleményezhetik, újat álmodhatnak.

Azt már csak mi fűzzük hozzá, elég lesz-e erre bő egy hét, hiszen már csak annyi van hátra a közgyűlés döntéséig...

 

 

 

A címertervben a mesteralak az egykori Szent György kápolnára utal – az ezüst alapon vörös keresztet nevezi ugyanis a heraldika György keresztnek –, a szőlőtőke pedig a régi mezőgazdasági kultúrára. A szőlőműveléssel kapcsolatban legyen elegendő annyit megjegyezni itt, hogy a történeti kutatások szerint ez és a megtermelt borral való kereskedés fontos városfejlesztő tényező volt, tehát a címernek ez a része azt is jelzi, hogy milyen nagy szerepet játszott ez a terület Miskolc és környezete egykori életében. A címer osztása azt fejezi ki, hogy a mai lakótelep területén régen két település, Miskolc és Hejőcsaba osztozott. A címertartó tölgyfaág a fizikai-természeti értékeket, az olajág pedig a szellemi értékeket jelképezi. A címer színei a nemzeti színekre utalnak.

 

(boon.hu)