Patthelyzet. Horváthék állításuk szerint a gyerekek óvodáztatása miatt költöztek volna vissza a Középszeren lévő, üresen álló lakásukba – a társasház viszont nem kér belőlük, amit meg is mondtak a népes cigány családnak. A közös képviselő állítása szerint fészekrakóként érkeztek annak idején, nem fizettek semmit, antiszociálisan viselkedtek. A lakás végrehajtás alatt áll.

Horváth verzió

A társasház előtt lepakolt bútorok, holmik mellett állt érkezésünkkor a két fiatal felnőttből és négy gyerekből álló Horváth család. Mint a cigány famíliáknál szokás  Krisztián, a férfi vitte a szót. – Itt laktunk, az élettársamé a lakás, azonban egy éve, a lakók fenyegetése miatt elmentünk Taktaszadára az anyósomhoz. Aztán Tímea vette át a szót: be akartuk ott íratni a gyereket az óvodába, de nem vették be – állította. Csodálkozásunkra pontosított: fizetni kellett volna az óvodában. Be akartunk jelentkezni, de kaptunk volna nevelési segélyt, járadékokat, mivel a lakás vagyontárgy. Ide (Miskolcra) be is vannak íratva. Krisztián folytatta: a lakók nem hagynak békén, így kénytelen vagyok visszamenni az anyósomhoz – jelentette ki. Ilyen lelketlen emberek laknák ezt a bérházat, vagy valami ok is meghúzódik a háttérben. Rákérdeztünk hát a családfőnél, volt-e valami probléma köztük és a lakók közt? – Hangosan hallgattuk a zenét. Mondtuk, hogy most nem fogjuk, de nem hallgattak meg – állítja Krisztián.

Na, de az is érdekes lehet, hogy az egy év alatt, még Taktaszadán laktak mi volt a lakással? A férfi állítása szerint egy éven át üresen állt. Aztán szóba hoztuk a piszkos anyagiakat. – Miután elmentünk nem fizettünk, ennyiben hibásak vagyunk – ismerte el Krisztián. Majd hozzátette: Nem maradunk itten, mert nem hagynak minket békén. Megyünk vissza az anyóshoz. Nem akarom, hogy akkor tegyenek ki, mikor a leghidegebb van… Egyébként a lakók rendőrt hívtak. Horváthék interpretációja szerint utána néztek, hogy valóban ők a tulajdonosok és azt mondták nyugodtan beköltözhetnek. Tímea állítása szerint a közös képviselő is ezt mondta.

A lakók verziója

– Ki volt adva a lakás, de mikor az albérlő megtudta, hogy mekkora adósság van rajta, inkább elment. Március óta üresen áll a lakás. Annak idején az eredeti tulajdonosa szépen felújította, ráköltött vagy egymilliót. Azonban el kellett adnia. Pontosan nem tudom, három, négy éve költöztek ide. Fészekrakók. Nem fizetnek semmit. A távhő felé olyan egymilliós, a társasház felé félmillió. A vizet gyakorlatilag mi fizetjük. Nem vagyunk hajlandóak helyettük fizetni. Végrehajtás alatt áll a lakás. A bíróság és az ügyészség is felelős azért, ami kialakult itt, hogy ilyen sokáig húzódik a végrehajtás – állítja B. Zoltánné közös képviselő.

Amikor felvetettük a Horváthék által elmondottakat határozottan kijelentette: nem volt itt semmilyen elüldözés. Mikor beköltöztek „lakásszentelő” gyanánt összejöttek vagy 30-an és hangos dáridót rendeztek. Ki kellett hívni a rendőröket. Végül éjjel már vagy öt kocsival jöttek és mindenkit haza küldtek, aki nem itt lakott. Krisztián azt gondolta, hogy mindenhez joguk van. Többször ki kellett hívni a rendőröket, városőröket… Semmit se fizettek. Nekünk meg emelik a villanyt, a vizet, a közös költséget. Mi fogjuk eltartani őket? – kérdezte az idős hölgy, aki félve megjegyezte: remélem azért nem fognak megverni…

Ott jártunkkor szerencsére nem történt semmilyen erőszak. Horváthék a holmijuk mellett ácsorogtak, néhány idős lakó pedig a bejáratnál lévő padon ült.

(minap.hu)