A napokban lépcsőházi garázdákat ítélt elzárásra a bíróság Miskolcon. Két ittas férfi ugyanis korábban a velük szemben csendháborítás miatt intézkedő rendőrökkel szemben tanúsított trágár és másokban megbotránkozást keltő magatartást.

Július 12-én kedden, kora este Miskolc avasi városrészéből telefonon érkezett bejelentés a helyi rendőrőrsre, miszerint a mások nyugalmát zavaróan az egyik lakásban hosszú ideje hangos zene szól.

Az Avasi Rendőrőrs kiérkező járőreinek az érintett lakás tulajdonosa elmondta, hogy „bulit” tartanak, amit éppen befejeznek és hazaküldi a vendégeket. Az intézkedés során a nő a rendőri felszólításnak eleget téve megszüntette a hangos zenét.

Ezt követően a tulajdonos vendégei közül két férfi, akik láthatóan ittas állapotban voltak a lépcsőház harmadik emeleti szintjén tovább hangoskodtak, majd a rendőrök azon felszólítására, hogy mások nyugalmát ne zavarják tiszteletlenül, durva hangnemben – másokban megbotránkozást keltve – trágár szavakkal illették a rendőrséget és az intézkedő rendőröket.

A csendháborítókból garázdává váló 35 és 27 éves miskolci tartózkodási hellyel rendelkező férfiakat az Avasi Rendőrőrs járőrei előállították a Miskolci Rendőrkapitányságra.

A szabálysértési őrizetbe vett és fogva tartott garázdákat a bíróság két nappal később megtartott tárgyaláson garázdaság szabálysértésében bűnösnek mondta ki és őket egyenként 6-6 napi elzárással sújtotta.

Információs háttér
[a szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. törvény (sztv), valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/199 (XII.28.) kormányrendelet] 

Csendháborítás

Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Az Alkotmánybíróság határozata úgymond “alkalmazhatóbbá” tette a csendháborítás tényállását, így lakossági bejelentés alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja.

Figyelem!

Amennyiben programot, bulit szervez, néhány nappal előtte értesítse egyeztessen az érintett lakótársakkal és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt. Ezzel a gesztussal elkerülhetőek az esetleges nézeteltérések.

Garázdaság

142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

Meddig szabálysértés és mikortól válik bűncselekménnyé a garázdaság?

Az Sztv. 142/A. §-ában meghatározott garázdaság tényállása elzárással, vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal fenyegeti azt, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha azonban a másokban félelmet keltő, kihívóan közösségellenes magatartás egyidejűleg erőszakos is, akkor már nem szabálysértés, hanem a Btk. szerinti garázdaság bűncselekménye valósulhat meg

(boon.hu)